Hajnal konyhája

Ezt a receptet jó pár évvel ezelőtt körmöltük le egy Jamie Oliver műsort nézve - akkoriban az összes receptjét leírtuk és napokon belül igyekeztünk is elkészíteni. Ez a süti mellett nagy kedvencünk lett a tejben sült csirke is, de azt majd egy másik alkalommal készítem el...

Mióta megkaptam az "egy falat Franciaország" című könyvet, nagyon vártam a cseresznyeszezont. A cseresznye az egyik kedvenc gyümölcsöm, és a belőle készült süteményeket is nagyon szeretem.

Még mindig a Fűszerek könyvét olvasgatom esténként, így bukkantam a heti halételünkre is. Sikerült nagyon finom tengeri halfilét vennem, így Egyetlenem sem reklamált amikor halat kapott ebédre.

Kuglófot szerettem volna vacsorázni, de Férjuram inkább valami sósra vágyott. Igaza volt, mert az elkészült sütemény olyan gyorsan elfogyott, hogy mire észbakaptam és előkerestem a fényképezőgépet, addigra már csak Kislányunk és Szerelmem sör-kifli-hasát tudtam volna lefotózni :-).

Általában ha találunk egy jó szakácskönyvet arra teljesen "rákattanunk", és csak nehezen tudunk elszakadni tőle. Aubergine-nek hála így van ez a Fűszerek könyvével is, amiből nap nap után remekebbnél remekebb receptekbe botlunk.

Az előző hét sem telhetett el halétel nélkül. Ezt a remek receptet a Fűszerek könyvében találtam. Pontosabban Férjem találta, aki családunkban a menüsorok összeállításának a felelőse :-).

Pár napja meg akartam lepni Szerelmemet valami finomsággal a késő estig tartó munka után. Olyanra gondoltam, ami gyorsan elkészül, ízletes, és nem is kell sok minden hozzá. Akkor jutott eszembe egy régi Nigella műsorban látott recept, amit korábban forma hiányában nem tudtam elkészíteni. De mostmár nem volt semmi akadály.

Nem csalás, nem ámítás: a képen valóban diós metélt van!

Kislányunk szerencsére almafüggő, így nem is gondoltam más süteményre, mint almásra e neves nap alkalmából. Ezzel a recepttel pedig már régen szemeztem kedvenc könyvemben (természetesen még mindig az Egy falat Franciaországról van szó...).

Már majd egy éve nem vásároltunk kenyeret, és imádjuk az ebből fakadó változatosságot. Került már az asztalunkra rozsos, rozsos-diós, kukoricás, paradicsomos-bazsalikomos kenyér is. A mostani nagy kedvencünk a burgonyás kenyér, amiből eddig két fajtát próbáltunk ki, és mindkettő nagyon ízletes lett.

A piacon sétálgatva csodás friss zöldségek jöttek velünk szembe: sárga és fehérrépa, karalábé, zeller és borsó. És bár ritkán főzök úgy levest, hogy nincs benne hús, vagy legalább egy karajcsont, most mégis egy tiszta zöldséglevesre vágytam. De hogy annyira azért ne legyen "tiszta", minestrone lett belőle :-).

Gyerekként ez volt a kedvenc süteményem. Folyamatosan rágtam a Nagymamám fülét, hogy ezt süssön nekem. Még a habverés fáradtságos feladatát is bevállaltam a cél érdekében :-). Sajnos az eredeti recept a költözéskor elkallódott, de ez nagyon hasonló hozzá, és az eredmény ugyanaz lett.

Fogadalmam nem feledve, íme az e heti halételünk :-):

Lorien lavinát zúdított a fejemre. Kérdések özönével árasztott el, hogy: Ti mi alapján főztök? Hol keresitek az inspirációt? Betatrjátok-e a receptekben leírtakat? Mi alapján választjátok ki a holnapi ebédet?